[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.A roppant hatalommal felruházott, hatalmas gépezet magasabb fokozatba kapcsolt, egyre gyorsabban és gyorsabban mozgott.A Hatalom emberei törvényeket találtak ki és léptettek hatályba ugyanabban az órában.Pénzalapokat létesítettek és költöttek el alig két hét leforgása alatt.A legvalószínűtlenebb rendeltetésű hivatalok születtek, és burjánzottak el, mint valami őrült gombaféleség.A kormányzat egy kormányos nélküli, irdatlanul óriási, pusztító kerékké vált, amely olyan eszeveszett sebességgel forgott, hogy mindenütt káoszt teremtett, ahová csak elért.Néhány tucat értelmes lény végső elkeseredésében kitalálta a Szabotázs Alakulatot, hogy megfékezzék azt a kereket.Sor került némi vérontásra és más, különféle fokozatú erőszakos cselekményekre, de a kerék valóban lelassult.Az idők folyamán az Alakulat Irodává lett, és kialakult a manapság ismert arculata: egy, a saját entrópiájának folyosóin haladó szervezet, egy csapatra való értelmes lény, akik inkább folyamodnak titkosszolgálati módszerekhez, semmint erőszakhoz − de ha a szükség úgy hozza, az erőszaktól sem riadnak vissza.McKie-től jobbra félresiklott az iroda egyik ajtaja.A székszolgája nyomban mozdulatlanná vált.Furuneo belépett, közben a bal kezével gondosan hátrasimított néhány elszabadult, őszes fürtöt a bal füle mögött.Keményen összepréselte széles száját, amitől megkeseredettnek, de elszántnak tűnt.− Hamar ideért − állapította meg, azzal McKie elé küldte az egyik szabad széket, és helyet foglalt a vendégével szemben.− Biztonságos ez a hely? − kérdezte a szabotőr, és arra a falra sandított, amely elé a Cs’szem az imént kiköpte őt.A dimenzióajtó eltűnt.− Leköltöztettem az ajtót az alagsorba a saját csövén keresztül.Az irodám biztonságos, amennyire csak lehetséges − felelte Furuneo, majd hátradőlt a székén, és magyarázatot várva pislogott a szabotőrre.− Az a labda még most is odalent van? − kérdezte McKie az átlátszó fal irányába, a távolban derengő tenger felé biccentve.− Az embereim parancsba kapták, hogy azonnal értesítsenek, ha történik valami − válaszolta Furuneo.− Ahogy már mondtam, a hullámok sodorták partra.Beágyazta magát egy lapos sziklába, és azóta meg sem moccant.− Beágyazta magát?− Igen, úgy fest.− Láttak arra utaló nyomot, hogy van benne valaki?− Az égvilágon semmit − felelte sajnálkozva Furuneo.− A labda kissé… megviseltnek tűnik.A felszínén van néhány horpadás, meg egy-két hosszú karcolás.Mondja, mi ez az egész?− Gondolom, hallott már Mliss Abnethéről? − kérdezett vissza McKie.− Ki nem hallott róla?− Szóval, a hölgy nemrégiben a milliárdjainak egy részéből felbérelt egy kalebánt.− Felbérelt egy… − Furuneo hitetlenkedve csóválgatta a fejét.− Nem is tudtam, hogy az lehetséges.− Legyen nyugodt, senki sem tudta − legyintett mogorván McKie.− Olvastam a maxiriadót − folytatta Furuneo.− Sehol sem szerepel benne, hogy Abnethe is belekeveredett az ügybe.− A hölgy odáig van a korbácsolásért.− Úgy tudtam, kezeltük már valami hasonló miatt.− Igen, de azzal nem irtottuk ki a probléma gyökerét − magyarázta türelmesen McKie.− Csak annyit értünk el nála, hogy nem bírja elviselni egy értelmes lény szenvedésének látványát.− Szóval?− Köztes megoldás gyanánt felbérelt egy kalebánt.− Áldozatnak! − kiáltotta Furuneo.McKie látta, hogy a planetáris ügynök végre kezdi megérteni a helyzetet.Valaki egyszer azt mondta: az a baj a kalebánokkal, hogy nem öltenek felismerhető alakot − ami természetesen igaz is.Ha valaki el tud képzelni egy valóságot, egy élőlényt, amelynek jelenlétét nem lehet letagadni, de amelyre elég egyetlen pillantást vetni, hogy az agy látóközpontja összezavarodjon − hát akkor az illető el tud képzelni egy kalebánt.„A kalebánok bedeszkázott ablakok, melyek az örökkévalóságra nyílnak” − ahogyan azt Masarard, a költő kifejezte a maga művészi módján.Amikor annak idején McKie elkezdett foglalkozni a kalebánokkal, részt vett az Iroda valamennyi, róluk szóló előadásán és eligazításán.Most megpróbálta felidézni magában az egyik anyagot.Erre késztette az a szűnni nem akaró érzés, hogy az anyag tartalmazott valamit, ami segíthet megoldani a jelenlegi problémát.A „kommunikációs nehézségek szorult helyzetben” nevezetű részhez volt valami köze.Hiába erőlködött, az egyes részleteket nem tudta elővarázsolni agyának mélységes zugaiból.Különös, gondolta.Mintha a kalebánok anyagtalanul is foszladozó kivetülése hasonló hatást gyakorolna az értelmes lények emlékezetére, mint amilyet a látásukra gyakorol.Innen fakadt a valódi forrása annak, hogy az értelmes teremtmények folyton kínosan érezték magukat a kalebánok miatt.Az általuk készített tárgyak valósak, kézzel foghatóak voltak − a Cs’szem-kulcsok, a jókora fémlabdák, amelyekben állítólag laktak −, de még senki sem látott kalebánt.Soha, senki.A vele szemben ülő alacsony, kövér gnómot figyelő Furuneónak átvillant az agyán a gonosz pletyka, amely szerint McKie már a születését megelőző időkben is a Szabotázsirodánál dolgozott.− Szóval, Abnethe felbérelt egy bűnbakot, mi? − dörmögte félhangosan.− Igen, valami ilyesmiről szól a dal.− A maxiriadóban szó esik halálról, őrületről…− Az összes embere bevette a dühítőt? − kérdezte hirtelen McKie.− Vettem az adást, McKie ügynök! − vágott vissza önérzetesen Furuneo.− Helyes.Úgy tűnik, a harag némi védelmet nyújt.− Egészen pontosan mi folyik itt? − érdeklődött Furuneo.− A kalebánok… egyszerűen eltűnnek.Egyik a másik után − felelte rosszkedvűen McKie.− És valahányszor elillan valamelyik, elég sokan meghalnak… és más, kellemetlen hatások is kísérik ezeket az eltűnéseket.Testi és szellemi bénulások, őrület…Furuneo kinézett a messzeségben szürkéllő tengerre, és nem tette fel a következő kérdését.McKie megvonta a vállát, és kijelentette:− Mindenképpen vetnünk kell rá egy pillantást [ Pobierz całość w formacie PDF ]

© 2009 Każdy czyn dokonany w gniewie jest skazany na klęskę - Ceske - Sjezdovky .cz. Design downloaded from free website templates