Csondes ej J. D. Robb

[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.- Tudod, mit, hadnagy? Szerintem abban bízol, hogy Palmer felborítja a saját rangsorát, és te leszel a következő célpontja.Ebben az esetben nem szeretnéd, ha valami izomagyú járőr kattintaná a csuklójára a bilincset.Eve egy pillanatig a térdén dobolt az ujjaival.Egy év sem telt el azóta, hogy először találkoztak, és Roarke máris úgy ismeri, akár a tenyerét.Ez némileg nyugtalanította.- És neked mi erről a véleményed?Eve ingerült hangja hallatán Roarke csaknem elmosolyodott.- Csodálom a feleségem bátorságát és elszántságát.- Ezt a „feleségemet” csak azért mondtad, hogy bosszants, igaz?- Naná - emelte a szájához Eve kezét Roarke.- Összenőttünk, Eve.Barátkozz meg a gondolattal.Stephanie Ring lakásában bepillantást nyerhettek egy karrierista nő életébe, aki szereti a csinos ruhákat, de ezenkívül nem tudtak meg semmit.Eve a ketrecben térdelő, meztelen alakra gondolt, aki állatként visított.Már végzett vele, gondolta.Végzett vele, neki pedig nem volt ereje, hogy megállítsa.Hazaérve ismét végignézte Palmer diszkjét, de ezúttal igyekezett figyelmen kívül hagyni a történéseket, és csak a környezetre koncentrált.- Nincsenek ablakok - jegyezte meg.- Betonpadló és téglafal.A helyiség nem lehet hosszabb harminc lábnál, a szélessége pedig nagyjából húsz.Talán egy pincehelyiség.Számítógép, állj! Nagyítsd fel a nyolcas és a tizenötös szegmens közötti területet!Miközben a számítógép dolgozott, Eve fel és alá járkált, majd közelről megszemlélte a kinagyított részletet a fali képernyőn.- Egy lépcső.Egy lépcső, és a hozzá tartozó korlát.Mögötte pedig… Mi lehet ez? Valami régi kazán vagy víztartály.Palmer talált magának egy odút.Egy remek rejtekhelyet - folytatta a képet vizsgálva.- Nem vehette be magát egy lakott épületbe, mert ott meghallják a szomszédok.Még akkor is kiszivárog a zaj, ha gondoskodott hangszigetelésről.Ráadásul ezzel azt is kockáztatná, hogy az egyik lakó kíváncsiskodni kezd, vagy váratlanul betoppannak a karbantartók.- Nem lakóház, és nem is irodaépület - helyeselt Roarke.- A lépcsőből ítélve nem is raktár.A kazánból ítélve nagy lehet, viszont közel sem új építésű.Az elmúlt tizenöt vagy húsz évben már egyáltalán nem szereltek fel ilyet a házakban.Ugye, a városban keresett magának valamit?- Aha.A célpontjai közelében akar maradni.Valószínűleg még a külvárost vagy a kertvárost is elvetette.Dave igazi városi fickó.New Yorkot neki találták ki.Ez csak valami magánház lehet, de hogyan tehette rá a kezét?- Segítettek neki a barátai? - találgatta Roarke.- Esetleg a családja?- Palmernek nem voltak barátai.Magányos farkasként élt.A tárgyalás után a szülei is elköltöztek.Belekerültek a tanúvédelmi programba.- Zárolták az adataikat.Eve hallotta a férje hangjában bujkáló enyhe gúnyt, és haragosan feléje fordult.Egy pillanatra megingott.Hivatalos úton is szerezhet engedélyt, és megtudhatja Palmerék új lakhelyét, de legalább két nap, mire legyőzi a bürokráciát.Ellenben ha Roarke-ot kéri a probléma megoldására, percek alatt a kezében a cím.A fejében ott visszhangzott Stephanie Ring sikolya.- A CyberŐrség automatikusan blokkol minden kérelmet, ami az anyagukra vonatkozik.A nem regisztrált gépet használd.- Gyorsan végzek.- Addig majd egyedül folytatom - intett Eve a fali képernyő felé.- Talán Palmer ezúttal elkövetett egy apró hibát, és észreveszek valamit, amiből rájövök, hogy hol rejtőzött el.- Rendben - lépett melléje Roarke, és a két tenyere közé fogta az arcát, majd lehajtotta a fejét, és hosszan, szenvedélyesen megcsókolta.- El tudok bánni vele, Roarke.- Tudom, hogy el fogsz bánni vele.Nagy baj lenne, ha feltartanálak még néhány pillanatig?- Azt hiszem, nem - ölelte át Eve a férje derekát.- Miért nem elég, hogy egyszer már elkaptam? Mi értelme a munkámnak, ha újra el kell végeznem?Roarke nem válaszolt.- Palmer nekem akarja bizonyítani, hogy akkor ismétli meg a három évvel ezelőtt tett rémségeket, amikor csak akarja.Éppen úgy meg akarja járatni velem a poklot, mint akkor, azzal a különbséggel, hogy most az orrom alá dörgöli: „Látod, milyen ügyes vagyok, Dallas?”- Az, hogy ismered és megérted, segít majd másodszor is rács mögé juttatni.- Aha - eresztette el Eve a férjét.- Szerezd meg a szülei címét, hogy minél előbb beszélhessek velük.Roarke megcirógatta Eve állán a gödröcskét.- Szeretném végignézni.Élvezem, ahogy megfélemlíted a tanúkat - és csak akkor indult el rászedni a CyberŐrséget, és ellopni a zárolt adatokat, amikor Eve végre elnevette magát.Szinte azonnal vissza is tért, Eve-nek arra is alig maradt ideje, hogy végignézze a film következő részletét.- Nem lehetett ennyire egyszerű a dolgod.- Dehogynem - nyújtott a felesége felé Roarke egy diszket.- Akár hiszed, akár nem, valóban ennyire egyszerű volt.Thomas és Helen Parker most Thomas és Helen Smith néven élnek.Micsoda fantáziadús névválasztás.Ilyenek ezek a bürokraták.A házaspár Leesboróban, egy pennsylvaniai kisvárosban telepedett le.- Pennsylvania - pillantott elgondolkodva a ’link felé Eve, majd visszafordította a fejét.- A segítségeddel hamar ott lehetnénk.Roarke úgy tett, mint aki meglepődik.- Mégis, egészen pontosan mire gondolsz, hadnagy?- A minijetedre.Azzal egy óráig sem tartana az út.- Akkor mit keresünk még itt?Eve-et csupán a tériszonya gátolta abban, hogy élvezze a suhanást dél felé.Így viszont remegő lábbal ült a helyén, miközben Roarke az egyesek szerint festői táj felett kormányozta a gépet.Számára egy hegy csupán rengeteg sziklát jelentett, a sziklák között elterülő mezők pedig puszta földeket.- Egyszer már akartam mondani - kezdte.- Készülj a leszállásra - döntötte meg Roarke a repülőt, amikor megközelítették a leszállásra kiszemelt magánrepülőteret.- Mit?- Hogy a játékszereid nem feltétlenül értéktelen kacatok.Néha talán valóban túlzás, amit csinálsz, de nem teljesen hiábavaló.- Ez roppant megható, kedvesem.Leszállás után a kétszemélyes jetből átültek az előre odarendelt kocsiba.Persze ez sem valami átlagos kocsi, gondolta Eve, miközben tekintete végigfutott a járművön.Inkább egy csillogó, fekete lövedék, melyet szemmel láthatóan nem a lassúsági világcsúcs megdöntésére terveztek.- Én vezetek - foglalta el a kormány mögötti ülést, és Roarke orra elé tartotta a tenyerét.- Én vezetek, te navigálsz.Roarke átgondolta a dolgot, majd a felesége kezébe nyomta a kocsikísérőtől kapott indítókódot.- Miért?- Mert kettőnk közül nekem van jelvényem - helyezte be Eve a kódkulcsot a műszerfalon kialakított nyílásba, majd önelégülten Roarke-ra vigyorgott.- Kettőnk közül én vezetek jobban.Eve felhorkant.- Attól, hogy öngyilkos tempóban hajtasz, még nem leszel jobb.Kapcsold be az övet, nagyfiú! Sietünk - taposott bele Eve a gázba [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Pokrewne